Maradandó problémákat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata
A Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. A korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható. Nemrégiben Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást. Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.
Koren Balázs: számos jól működő újítás megmaradt a digitális oktatásban
A mesterséges intelligencia sokat tud segíteni a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak is egyaránt, de meg kell tanulni a használatát. A házi feladatok megírásánál felmerülhet az AI használata, de az a diák, aki csak a feladat megúszására játszik, könnyen ráfázhat, mivel a rendszer csak akkor van segítségére a tanulónak, ha az jól tud promptolni, azaz helyes utasításokat adni. A mesterséges intelligencia hosszú távon be kell hogy kerüljön az oktatási rendszerbe – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs matematikatanár.
Érdemi lépéseket kell tenni a mentális egészség támogatás érdekében Európában
2024. október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján 33 európai szervezet szólította fel közös állásfoglalásában további lépésekre az EU-t az európai Bizottság Elnökéne korábbi ígéretei és a meglévő kötelezettségvállalások (például a Gyermekgarancia ajánlás) alapján. A szervezetek úgy látják, hogy szükséges egy közös, európai kötlezettségvállalás a lelki egészség támogatásával kapcsolatban, és nagy hangsúlyt fektet a digitális átalakulásnak a mentális egészségre (nem csak a gyerekeké, hanem felnőtteké is) gyakorolt hatása. A jelentés kiemeli, hogy hibás az a megközelítés, amely kizárólag az egyént – a gyermek esetében a családot – teszi felelőssé a technológia mentális egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, és foglalkozzunk a strukturális kérdésekkel, például a digitális szolgáltatások és termékek üzleti modelljével és tervezésével.
Online játék – a kamaszok videójátékozásai szokásai és a magány érzése
A Bostoni Gyermekkórházban működő Digitális Jóllét Kuttóközpont hosszútávú kutatást folytat a kamasz korosztály videójátékozási szokásairól. Az amerikai 13-17 éves korosztály körében végzett felmérésből ez a jelentés a magányosság-érzést emeli ki. Az összefoglaló megállapítja, hogy aki magányosnak érzi magát, az több időt tölt videójátékkal, de nem egyértelmű a reláció: nem tudjuk, hogy a videójátékozás okozza-e a magányt, vagy a magányosság miatt tölt több időt videójátékkal a gyermek. A fiúk gyakrabban fordulnak a játék felé, ha magányosnak érzik magukat, és szívesebben játszanak idegenekkel. A cikk kiemelei, hogy a videójáték a kamaszok számára nem pusztán időtöltés, szórakozás, hanem a társas kapcsolódás lehetőségét, megélését biztosítja. A szülőknek, oktatóknak és technológiai cégeknek ki kell használniuk a játékban rejlő pozitív lehetőségeket, miközben kezelniük kell a nem biztonságos és mérgező interakciókat, amelyek erősíthetik a társadalmi elszigeteltség érzését.
A mesterséges intelligencia fejlesztése során is figyelembe kell venni a gyermekek jogait
A 5Rights Foundation egy nemzetközi szervezet, amely a gyereljogok érvényesítését támogatja az online technológiák fejlesztése során. A szervezet honlapján számol be az ENSZ-főtitkár mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testületének jelentéséről, amely a „Governing AI for Humanity” címet viseli. A jelentés felhívja az érintettek figyelmét az emberi jogok védelmének fontsságára az AI fejlesztések területén. A jelentésben egy külön egység foglalkozik a gyermekek (mint az online kockázatoknak fokozottabban kitett csoport) védelmével. A jelentés szerint ma az AI-generált adatok harmadát gyerekek hozzák létre. A gyerekekre vonatkozó figyelmeztetések között szerepel, hogy meg kell fontolni a gyermekek szellemi fejlődésére, énképére gyakorolt hatásokat, illetve nem szabad engedni, hogy a gyerekek a mesterséges intelligenciával történő kísérletezés alanyai legyenek, különösen fontos személyes adataik szigorú védelme és az életkoruknak megfelelő tartalmak biztosítása. Mivel a mesterséges intelligencia az autonómiát, a választás lehetőségét támogatja, és lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy kifejezzék magukat, támogatni kell az anyanyelven elérhető mesterségesintelligencia-platformok létrejöttét.
Közegészségügyi beavatkozások a gyermekek egészségét és jóllétét befolyásoló digitális tényezők kezelésére
A digitális média és a digitális eszközök egyre szélesebb körű használata a gyermekek körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az online töltött idő megfelelő védelem nélkül negatív hatással van az egészségükre és jólétükre. Ebben a szakmai cikkben a szerzők amellett érvelnek, hogy a gyermekek digitális technológiák használatát és a digitális környezetben való részvételét egészségük fontos meghatározó tényezőjeként kell elismerni, és hogy közegészségügyi megközelítésre van szükség a gyermekek digitális ártalmaktól való védelme érdekében. A más közegészségügyi kihívások kezelésére szolgáló, jól bevált megközelítések tanulságait felhasználva a szerzők összefoglalják a közegészségügyi beavatkozások három csoportját, amelyek segíthetnek késleltetni a médiahasználatot a nagyon fiatal korú gyermekek körében, csökkenteni a digitális médiahasználatot minden korú gyermekek körében, és enyhíteni a gyermekek digitális médiahasználatának káros következményeit.
A Sheffieldi Egyetem új jelentése szerint a digitális játékidő jótékony hatással lehet a gyermekek jólétére
A gyermekek játékideje közben használt videojátékok jótékony hatással lehetnek a gyermekek jóllétére, ha a szükségleteiket figyelembe véve tervezik őket – derült ki a Sheffieldi Egyetem, a LEGO Csoport és az UNICEF új tanulmányából.
A RITEC (Responsible Innovation with Technology and Ethics for Children) projekt célja a gyermekek jóllétének megértése volt a digitális korszakban, és annak feltárása, hogy a jövőbeni digitális játékokat és digitális játékélményeket (DPE) hogyan lehet a bizonyítékokkal összhangban úgy megtervezni, hogy azok támogassák a gyermekek pozitív jóllétét.
A Sheffieldi Egyetem új jelentése része annak a közzétett globális tanulmánynak, amelyet az UNICEF és a LEGO Csoport alapított, és amelyhez a világ egyetemeitől érkeztek hozzájárulások.
Tinik, képernyők és mentális egészség
A WHO új jelentése szerint egészségesebb online szokásokra van szükség a serdülők körében.
A WHO Európai Regionális Irodájának új adatai szerint a serdülők körében meredeken emelkedik a problémás közösségi médiahasználat, és a 2018-as 7%-ról 2022-re 11%-ra nőtt. Ez, valamint azok az eredmények, amelyek szerint a serdülők 12%-át fenyegeti a problémás játékveszély, sürgős aggodalomra ad okot a digitális technológia által a fiatalok mentális egészségére és jólétére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Ezek az eredmények a Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) tanulmányból származnak, amely 2022-ben 44 európai, közép-ázsiai és kanadai országban és régióban közel 280 000 11, 13 és 15 éves fiatal körében végzett felmérést.
A fiatalokat arról is megkérdezték a szakemberek, hogy mi hiányzik a leginkább az életükből, erre azt a választ adták, hogy a valódi közösségek – ismertette beszédében Nagy-Vargha Zsófia. Hozzátette, egy másik kutatás azt az eredményt adta, hogy a Z-generációhoz tartozók a magányt jelölték meg az életüket leginkább zavaró tényezőnek.
