Cikkek

Nem az a kérdés, hogy több vagy kevesebb technológia kell-e, hanem hogy mikor és hogyan használjuk Európa-szerte aggasztó PISA-eredmények és romló teljesítményről szóló értékelések jelentek meg, miközben csak kevés ország tudott egyértelmű javulást felmutatni. A kép ugyanakkor nem egységes: vannak stabilan erős vagy egyes területeken javuló oktatási rendszerek is. Ami azonban közös, hogy a teljesítményről szóló vita egyre kevésbé választható el attól, hogyan változik közben a tanulási környezet: a digitális eszközhasználat, a figyelem, az önszabályozás és az AI mindennapi jelenléte egyre nagyobb súlyt kap. Ebben a tágabb európai képben érdemes nézni a friss magyar adatokat is. A PISA 2025 friss magyar adatai jól mutatják, milyen összetetté vált az iskola és a technológia kapcsolata. A magyar 15 éves tanulók 37%-a legalább hetente használ mesterséges intelligencia-alapú chatbotot tanuláshoz, miközben 12%-uk arról számol be, hogy társai digitális eszközhasználata rendszeresen elvonja a figyelmét a természettudományos órákon. Az ilyen figyelemelterelésről beszámoló magyar diákok átlagosan 21 ponttal alacsonyabb természettudományos eredményt értek el azokhoz képest, akik nem számoltak be ilyen figyelemelterelésről, a tanulók és az iskolák társadalmi-gazdasági hátterének figyelembevétele után.  Ez összefüggést jelez, nem bizonyított oksági kapcsolatot, de jól mutatja, hogy a figyelem és a digitális környezet kapcsolata valódi oktatási kérdés. Az EdTech Koalíció szerint ebből nem az következik, hogy az iskolának választania kellene a digitális és az „offline” világ között. Sokkal inkább az, hogy világosabban kell különbséget tenni aközött, amikor a technológia támogatja a tanulást, és aközött, amikor egyszerűen elviszi róla a figyelmet. 1. ábra. Magyarország és az OECD összehasonlítása három kiemelt mutató mentén. Forrás: OECD PISA 2025, Hungary country note; saját szerkesztés.  Ez azért fontos, mert nem minden képernyőhasználat ugyanaz. Más helyzet az, amikor egy diák óra közben üzeneteket néz, és más az, amikor digitális tananyagot használ, információt keres vagy egy AI-eszközzel próbál megérteni egy nehéz fogalmat. A képernyőidő, az okostelefon-használat, a digitális figyelemelterelés és az AI-használat nem ugyanazt jelenti, ezért nem is érdemes ugyanazzal a szabállyal kezelni mindet. A figyelem védelme fontos – de a szabály önmagában nem elég A PISA-adatokra épülő OECD-elemzés szerint az iskolai mobiltelefon-korlátozás csökkentheti a digitális figyelemelterelést, de sok múlik azon, hogyan működik a gyakorlatban. Még a mobilhasználatot tiltó iskolák tanulóinak 29%-a is arról számolt be, hogy naponta többször használ okostelefont az iskolában. A korlátozásnak tehát lehet szerepe: az iskola felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a tanulást nem szakítják meg folyamatosan digitális ingerek. De a külső szabály mellett azt is meg kell tanulni, hogyan hoz valaki saját maga tudatos döntéseket. A szabály keretet ad. Az önszabályozás pedig azt jelenti, hogy a diák egyre inkább képes felismerni, mikor segíti és mikor zavarja őt a technológia – akkor is, amikor nincs mellette tanár vagy intézményi tiltás. Ez fejlődő képesség, amelyet ugyanúgy gyakorolni és tanulni kell. „Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól. Az a cél, hogy idővel maga is felismerje, mikor segíti őt a technológia, és mikor viszi el a figyelmét attól, amit éppen meg kellene értenie vagy meg kellene tanulnia.” dr. Gál András Levente – elnök, EdTech Koalíció Az AI már a tanulás része A generatív mesterséges intelligencia még sürgetőbbé teszi ezt a kérdést. A diákok már használják: új témák megismerésére, szövegek összefoglalására, írásbeli feladatok támogatására vagy magyarázatkérésre. Ezért az AI-val kapcsolatban sem az a legfontosabb kérdés, hogy „engedjük vagy tiltjuk?”. Sokkal fontosabb, hogy a tanuló tudja-e, mikor érdemes használni, hogyan ellenőrizze a választ, felismeri-e a hibát, és mikor van szükség saját gondolkodásra. Az EdTech Koalíció értelmezésében az AI-literacy ezért nem egyszerűen technikai tudást jelent. A kritikus értékelés, a megfelelő eszközválasztás és a tudatos tanulási döntés ugyanúgy része. „Nálunk a diákok és a tanáraink is használják az AI-t, ez nem probléma, hanem adottság. A mi dolgunk az, hogy ezt ne hagyjuk kontroll nélkül, hanem órán, tanítva tegyük: nálunk ez azt jelenti, hogy előbb kézzel, papíron gondoljuk végig a feladatot, és csak utána nyúlunk az AI-hoz.” Papp András – igazgató, Európa2000 Gimnázium Digitális jóllét: több mint képernyőidő A digitális jóllét ennél szélesebb kérdés. Nemcsak arról szól, mennyi időt tölt valaki képernyő előtt, hanem arról is, hogy tud-e figyelni, képes-e szabályozni saját használatát, milyen hatással van rá a technológia társas és érzelmi szempontból, és hogyan használja azt tanulásra. Az európai iskolai felmérésben a résztvevők a pedagógusképzést, a gyakorlati segédanyagokat, az egész iskolára kiterjedő megközelítést és a szülőkkel való együttműködést is fontos fejlesztési területként jelölték meg. Az európai országadatok sem mutatnak egyetlen egyszerű irányt: van, ahol erősödik a mobilkorlátozás, miközben az AI-használat is magas. Ez is azt mutatja, hogy a vita nem írható le pusztán úgy, hogy „több” vagy „kevesebb” technológiára van szükség. Miért foglalkozik ezzel az EdTech Koalíció? Az EdTech Koalíció munkájában oktatási, technológiai, kutatói-akadémiai és intézményi szereplők tudása találkozik. Tagjaink és szakértőink napi szinten dolgoznak digitális pedagógiai megoldások fejlesztésén, kutatásán és gyakorlati alkalmazásán; munkájukban fontos szerepet kapnak a kutatási, tesztelési és szakmai validációs folyamatok is, hogy az új megoldások megalapozottan juthassanak el az oktatási gyakorlatba. A Koalíció Digitális Gyermekjóllét Munkacsoportja kiemelten foglalkozik azzal, hogyan teremthető egyensúly a technológia nyújtotta lehetőségek, a figyelem védelme, az életkori sajátosságok és a tanulók digitális önszabályozásának fejlesztése között. Ez az állásfoglalás is ennek a közös szakmai gondolkodásnak az eredménye: nem egyetlen kutatásra vagy egyetlen szereplő véleményére épül, hanem több adatforrás, kutatás és gyakorlati tapasztalat összeolvasására. Az EdTech Koalíció álláspontja 4. ábra. Az EdTech Koalíció hárompilléres iskolai digitális stratégiai kerete. Forrás: EdTech Koalíció szakmai álláspontja; saját szerkesztés.  Az EdTech Koalíció szerint az iskolai digitális stratégiának három területet egyszerre kell kezelnie: A figyelem védelmét – a zavaró digitális