Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak
január 10, 2025
Jól van a gyerek, ha játszik? A Bűvösvölgy Médiaértésoktató Központ egy kiadvánnyal segíti a szülőket és a pedagógusokat, hogy felhívja a figyelmet az online játékokban rejlő kockázatokra. Foglalkoznak többek között az alábbi kérdésekkel: mi igaz a játékosokkal kapcsolatos előítéletekből? Miért jó egy sötét szobában játszani ahelyett, hogy találkoznának a jó levegőn? Hol kezdődik a problémás játékhasználat? Milyen veszélyeket rejt magában a videójátékozás?
Hogyan csökkentsd családod képernyőidejét? – 30+8 ötlet az offline gyermekkorhoz
január 10, 2025
Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett. A Bethesda Gyermekkórház szakembereinek vezetésével indított, képernyőidő-csökkentő program célja, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében, és abban, hogy aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.
A gyermekek digitális eszközhasználatának megítélése – KINCS kutatás 2024. július
január 10, 2025
A KINCS kutatásában egy ezer fős reprezentatív mintán többek között a gyermekek digitális eszközhasználatáról kérdezték a válaszadókat, a 18 éves és idősebb embereket hazánkban. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint mi az ideális életkor ahhoz, hogy egy gyermek először megismerkedjen a digitális eszközökkel, és hogy ez vajon mennyire van összhangban a valósággal. Megkérdezték a válaszadókat arról is, hogy gyermekeik használnak-e ilyen eszközöket a mindennapok során és ha igen, akkor milyen rendszerességgel. Továbbá kíváncsiak voltak arra is, hogy a válaszadók mennyire ismerik a gyermekeik által látogatott online tartalmakat, mennyire érzik veszélyesnek ezeket számukra, illetve, hogy használnak-e különböző digitális gyermekvédelmi szolgáltatásokat.
A digitalizácó hatásai a bölcsödében
január 10, 2025
Az AAP (American Academy of Pediatrics) ajánlása szerint 18 hónapos kor előtt egyáltalán nem kellene képernyőt néznie a gyermekeknek.
A 2-5 éves kor közötti gyermekek esetében pedig napi egy órában maximálták az elfogadható képernyőidőt. Mégis a valóságban minden kutatás és a hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szülők nem feltétlenül tartják be ezt az ajánlást. A hazaiés a nemzetközi kutatások szerint is úgy tűnik, már a legkisebbek közvetlen környezetében is sokszor a háttérben megy a televízió, vagy a szülők a jelenlétükben is felveszik a telefont, megválaszolják az emaileket, közösségi oldalakat néznek.
Már a csecsemő korú gyermekek családtagjainak esetében is szükség van a digitális szülőséggel kapcsolatos tudás átadására, hiszen a szülők számára nem egyértelmű, hogy 0-2 éves kor között semmiképpen sem ajánlott a képernyőhasználat és az sem, hogy maguk okozzák a későbbi káros beidegződéseket. Ezek a „hibák” azonban inkább a gyerekneveléssel kapcsolatos általános attitűdök, szokások, technikák fejlesztését igénylik, nem a digitális médiaműveltség fejlesztését. Ez utóbbi óvodás, kisiskolás kortól lesz szükséges – a szülők számára is.
Reprezentatív felmérés a másfél éves korosztály digitális médiahasználatáról
október 31, 2024
A hátrányos fejlődési következmények csökkentése érdekében a nemzetközi ajánlások (AAP, WHO) két éves kor alatt a digitális médiaeszközök használatának teljes mellőzését javasolják, ez ugyanakkor egyre kevesebb gyermekre jellemző. A tanulmány – Magyaroszágon első alkalommal – szociodemográfiai szempontból reprezentatív magyarországi mintán vizsgálja meg a kora gyermekkori (másfél éves kor) médiahasználat elterjedtségét és sajátosságait a Kohorsz ’18 keretében. A médiaeszköz használó gyermekek (a gyermekek döntő többsége) napi átlagos képernyőideje 99,6 perc volt, 37,5%-uk napi képernyőideje haladta meg az egy órát. A kutatás felhívja a figyelmet az ártalocsökkentő megközelítés és a szülők edukálása fontosságára.
Technoferencia: okoseszközök hatása a társas interakciókra
október 31, 2024
A technológia fejlődése nyomán az okoseszközök használata mára gyakorlatilag minden korosztály mindennapi életének részévé vált, és magával hozta az online kapcsolódás állandó lehetőségét. Aktív felhasználóként vagy passzív jelenlévőként is érintettek lehetünk abban, hogy az okoseszköz-használat gyakorta részét képezi társas érintkezéseinknek, nemritkán megzavarva a „jelenléti” interakciót. A tanulmányt a problémakört a társas kapcsolatok, a szülő-gyerek, gyerek-szülő viszony és a munka tekintetében is vizsgálja.
Az UNICEF Innocenti új kutatása, amely a Sheffieldi Egyetem, a New York-i Egyetem, a New York-i City University és a Queenslandi Műszaki Egyetem együttműködésében készült, a következő kérdést vizsgálja: hozzájárulhatnak-e a videojátékok a gyermekek jóllétéhez, és ha igen, hogyan? A kutatás a fiatalok véleményére és tapasztalataira épít, hat országban, több száz gyermek részvételével több hónapon át zajlott.A kutatás figyelemre méltó eredményre jutott: a digitális játékok valóban hozzájárulhatnak a gyermekek jóllétéhez. Lehetővé tehetik, hogy a gyerekek megtapasztalják az irányítás érzését, hogy szabadon dönthessenek, hogy megtapasztalják a sikerélményt. A digitális játékok támogathatják a gyermekeket az érzelmek megélésében és szabályozásában, és segíthetnek nekik abban, hogy érezzék a másokkal való kapcsolatok mélységét (a versengést és az együttműködést) és hogy miként kezeljék a társas kapcsolatokat a játékon belül.
Az Internet Matters „A gyermekek jólléte a digitális világban: Index Report 2024” című éves jelentése immár harmadik alkalommal jelent meg. A jóllét-kutatás az online világ gyermekekre és fiatalokra gyakorolt pozitív és negatív hatásaira egyaránt összpontosít. A 2024-es jelentés egyik legfontosabb eredménye, hogy a korábbi évekhez képest a szülők jobban aggódnak a képernyőidő, valamint ennek a családi életre, az egészségre és a figyelemre gyakorolt hatásai miatt.
