Általános iskola 2. osztály tanári javaslatra matematika logikai játékot kellene használni. Lehet-e releváns pozitív hozadéka, ha eddig nem adtunk a kezébe saját eszközt? Nagyon kevés időt tölt képernyővel.
A digitális eszközhasználat szabályozása kisgyermekkorban rendkívül megosztó kérdés. A WHO ajánlása nyilvánvalóvá teszi, hogy 3 éves kor alatt nem lenne szabad a gyermekek kezébe okoseszközt adni. Az óvodás korosztály esetében ez már nem így van, sőt, az ajánlás ötéves kortól már nem is ad időkorlátot, hanem minőségi, életkornak megfelelő tartalmakat, és a szabályok, korlátok betartását állítja a médianevelés központjába. Szülőként nagyon fontos megérteni, hogy az okoseszköz nem önmagában jó vagy rossz - pusztán eszköz - hanem a használat módja határozza meg, hogy előnyös, semleges vagy ártalmas-e az adot médiahasználati tevékenység. A digitális fejlesztő játékok pozitív hatását számos tanulmány alátámasztja. Az is egyértelműnek látszik, hogy a keretek között, iskolai feladatra használt okoseszköz-használat kontrollálható. Nyugodtan el lehet fogadni ebben az esetben az iskolai ajánlást.
Az iskolai mobilkorlátozást hogyan lehet jól kommunikálni a gyerekek felé?
A legfontosabb üzenet, hogy - a látszat ellenére - a korlátozás értük van. A gyerekek, fiatalok (a középiskolás korosztály már mindenképpen) saját bőrén is érzi a folyamatos online jelenlét ártalmait, sokan maguktól is megfogalmazzák, hogy “toxikus”. Ezt a gondolatot, az online-offline egyensúlyt, a figyelem és koncentráció képességét lenne fontos hangsúlyozni. A korlátozás mellett az edukációnak nagyon fontos szerepe van. Nem szabad ebben az esetben sem alábecsülni a felnőtt mintaadás fontosságát sem. Emellett közösen érdemes olyan gyakorlatokat, megoldásokat kidolgozni, amellyel a hétköznapi nehézségek áthidalhatók. Kisebb gyerekeknél, de a nagyobbaknál is működhet az offline alternatívák kínálata: sportolási lehetőség (például pingpongasztal), könyvsarok, társasjáték-sarok, rajzeszközök mind segíthetik a szabadidő értelmes eltöltését.
Van-e arra sejtés vagy esetleg kutatási eredmény, hogy az iskolai tiltás növeli az otthoni mobilhasználatot?
A mobiltelefonok iskolai korlátozásával kapcsolatos kutatások az iskolai teljesítményre, a jóllétre, a társas kapcsolatokra és a bullyingra gyakorolt hatást vizsgálják. Nem tudunk olyan kutatásról, amely az otthoni mobilhasználatot vizsgálná ebben a kontextusban, valószínűleg azért, mert sejthető, hogy ezen a területen nincs összefüggés. A problémás (túlzott, kompulzív) okostelefon-használat, amelynek visszaszorítása a rendelet egyik célja, ugyanis azt jelenti, hogy a felhasználónak nincs vagy kevés kontrollja van afelett, hogy mikor, és mennyi ideig használja a telefont, illetve nem tudja abbahagyni, megszakítani. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy a közösségimédia-platformokat és a játékokat úgy tervezik, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsék el rajtuk. Az iskolai tiltás tehát azt jelenti, hogy az állandó igény az okostelefon használatára korlátozva van, és ezért mindenképpen kevesebb lesz a napközbeni képernyőidő, függetlenül attól, hogy iskolán kívül mennyit használja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a képernyőidő önmagában nem alkalmas arra, hogy megítéljük, “normális” vagy “problémás”-e valakinek az online jelenléte.
Hogyan lehetne a digitálisan függő szülőt meggyőzni a tudatosság fontosságáról? Egyre több fiatal szülő szintén függő.
A digitális nevelés első lépése, a szülők edukációja. A mai fiatal szülők már gyerekként megkapták első okostelefonjukat, számukra természetes az eszköz állandó jelenléte. A tudatos digitális eszközhasználat legfontosabb eleme, hogy a felhasználó képes saját médiahasználati szokásainak felmérésére, tudatosítására, ebbe tartozik bele az is, hogy felismeri a túlzó, problémás internethasználatot. A köznyelvben gyakran használjuk a “függő” kifejezést az internethasználat kontextusában valakire, aki “állandóan a telefonján lóg”. Problémás használatnak nevezzük, ha felborul az egyensúly az okostelefon és az élet egyéb területei között. Amikor kitüntetett jelentőségűvé válik egy technológiai eszköz (pl. mobiltelefon) vagy alkalmazás – mint a közösségi oldalak, chat-alkalmazások, egy-egy videójáték – valakinek az életében: egyre több időt tölt el vele, nehezen szakad el tőle, emiatt a tanulást, a munkát, étkezést, a barátait elhanyagolja. A függőség szenvedélybetegség, mely a kontroll elvesztésével jár, vagyis akkor sem képes abbahagyni a függő a tevékenységét, ha szeretné, és emiatt élete teljesen beszűkül. Míg a problémás használat tudatosítással, képernyőmentes időszakok és terek kialakításával, egyes alkalmazások letörlésével és más szokások megváltozásával visszaszorítható, a függőség kezeléséhez szakember segítségére van szükség.
Miért nem elégséges a közösségi médiából szerezni információkat?
Napjaink médiakörnyezetének egyik legfontosabb jellemzője a tartalomdömping, vagyis feldolgozhatatlan mennyiségű információhoz férünk hozzá nap mint nap, amelyből nekünk, hírfogyasztóknak kell szűrnünk. A hagyományos média időszakában az információ ellenőrzése és szűrése az úgynevezett információs kapuőrök (újságírók, szerkesztők) feladata volt. Azonban most, hogy szinte bárki megoszthat híreket – nekünk magunknak kell az információ kapuőreivé válnunk, és megtalálni a megbízható hírforrást, illetve lehetőség szerint minden hírt, információt ellenőrizni. Egyre gyakoribb, hogy a diákok nem is a keresőmotort (pl. Google), hanem a közösségimédia-alkalmazásokat (elsősorban a YouTube-ot és a TikTok-ot) használják információkeresésre. Ezért érdemes a böngésző használatát, a megfelelő kulcsszavak megtalálását és az információ ellenőrzését javasolni.
Mi a mesterségesintelligencia-hallucináció?
A Cambridge Dictionary által az év szavának választott kifejezés a nagy nyelvi modellek működésére vonatkozik; a mesterséges intelligencia működéséből fakad, hogy olykor megtévesztően hiteles hamis információt hoz létre, illetve tálal valóságosként. Ez egyszerűen bizonyítható például versidézetek kérésével, esetleg könyvek vagy életrajzok ajánlásával. Éppen ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen szövegalkotási feladatokra lehet / érdemes megkérni az ilyen alkalmazásokat, és mindig ellenőrizni a létrehozott szöveget.
