Hogyan lehet digitális módszerekkel izgalmasabbá tenni az olvasást?
Egy jó könyv elolvasása olyan, mint egy izgalmas kaland, amiben bármelyik pillanatban felfedezhetünk egy új világot, új szereplőket, kalandokat. Nem csak szórakozás, hanem egy remek eszköz a gyerekek fejlődéséhez. Miért? Mert segít abban, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő világot, bővíti a szókincsünket, és fejleszti a problémamegoldó képességeinket is. Ráadásul valóságos fitneszprogram az agynak – edzi a koncentrációs képességet, a szövegértést és a memóriát, ezáltal segít egyfajta mélyebb, fókuszáltabb figyelmet kialakítani a fiatalabb korosztály számára.
De mi történik, ha a gyerekek a könyvek helyett inkább a telefonhoz vagy a tablethez nyúlnak?
10 kérdés, amit a gyerekek tudni akarnak az online bántalmazásról
„Mi szeretnél tudni a cyberbullyingról?” – tettük fel a kérdést fiataloknak, amire világszerte több ezren válaszoltak.
Az UNICEF szakértői, nemzetközi cyberbullying és gyermekvédelmi szakemberek, valamint a Facebook és az Instagram munkatársai gyűltek össze azért, hogy megválaszolják a kérdéseket, és tanácsokat adjanak a fiataloknak ahhoz, hogyan lehet megbirkózni az online bántalmazással.
Koren Balázs: számos jól működő újítás megmaradt a digitális oktatásban
A mesterséges intelligencia sokat tud segíteni a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak is egyaránt, de meg kell tanulni a használatát. A házi feladatok megírásánál felmerülhet az AI használata, de az a diák, aki csak a feladat megúszására játszik, könnyen ráfázhat, mivel a rendszer csak akkor van segítségére a tanulónak, ha az jól tud promptolni, azaz helyes utasításokat adni. A mesterséges intelligencia hosszú távon be kell hogy kerüljön az oktatási rendszerbe – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs matematikatanár.
Érdemi lépéseket kell tenni a mentális egészség támogatás érdekében Európában
2024. október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján 33 európai szervezet szólította fel közös állásfoglalásában további lépésekre az EU-t az európai Bizottság Elnökéne korábbi ígéretei és a meglévő kötelezettségvállalások (például a Gyermekgarancia ajánlás) alapján. A szervezetek úgy látják, hogy szükséges egy közös, európai kötlezettségvállalás a lelki egészség támogatásával kapcsolatban, és nagy hangsúlyt fektet a digitális átalakulásnak a mentális egészségre (nem csak a gyerekeké, hanem felnőtteké is) gyakorolt hatása. A jelentés kiemeli, hogy hibás az a megközelítés, amely kizárólag az egyént – a gyermek esetében a családot – teszi felelőssé a technológia mentális egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, és foglalkozzunk a strukturális kérdésekkel, például a digitális szolgáltatások és termékek üzleti modelljével és tervezésével.
Online játék – a kamaszok videójátékozásai szokásai és a magány érzése
A Bostoni Gyermekkórházban működő Digitális Jóllét Kuttóközpont hosszútávú kutatást folytat a kamasz korosztály videójátékozási szokásairól. Az amerikai 13-17 éves korosztály körében végzett felmérésből ez a jelentés a magányosság-érzést emeli ki. Az összefoglaló megállapítja, hogy aki magányosnak érzi magát, az több időt tölt videójátékkal, de nem egyértelmű a reláció: nem tudjuk, hogy a videójátékozás okozza-e a magányt, vagy a magányosság miatt tölt több időt videójátékkal a gyermek. A fiúk gyakrabban fordulnak a játék felé, ha magányosnak érzik magukat, és szívesebben játszanak idegenekkel. A cikk kiemelei, hogy a videójáték a kamaszok számára nem pusztán időtöltés, szórakozás, hanem a társas kapcsolódás lehetőségét, megélését biztosítja. A szülőknek, oktatóknak és technológiai cégeknek ki kell használniuk a játékban rejlő pozitív lehetőségeket, miközben kezelniük kell a nem biztonságos és mérgező interakciókat, amelyek erősíthetik a társadalmi elszigeteltség érzését.
A mesterséges intelligencia fejlesztése során is figyelembe kell venni a gyermekek jogait
A 5Rights Foundation egy nemzetközi szervezet, amely a gyereljogok érvényesítését támogatja az online technológiák fejlesztése során. A szervezet honlapján számol be az ENSZ-főtitkár mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testületének jelentéséről, amely a „Governing AI for Humanity” címet viseli. A jelentés felhívja az érintettek figyelmét az emberi jogok védelmének fontsságára az AI fejlesztések területén. A jelentésben egy külön egység foglalkozik a gyermekek (mint az online kockázatoknak fokozottabban kitett csoport) védelmével. A jelentés szerint ma az AI-generált adatok harmadát gyerekek hozzák létre. A gyerekekre vonatkozó figyelmeztetések között szerepel, hogy meg kell fontolni a gyermekek szellemi fejlődésére, énképére gyakorolt hatásokat, illetve nem szabad engedni, hogy a gyerekek a mesterséges intelligenciával történő kísérletezés alanyai legyenek, különösen fontos személyes adataik szigorú védelme és az életkoruknak megfelelő tartalmak biztosítása. Mivel a mesterséges intelligencia az autonómiát, a választás lehetőségét támogatja, és lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy kifejezzék magukat, támogatni kell az anyanyelven elérhető mesterségesintelligencia-platformok létrejöttét.
Közegészségügyi beavatkozások a gyermekek egészségét és jóllétét befolyásoló digitális tényezők kezelésére
A digitális média és a digitális eszközök egyre szélesebb körű használata a gyermekek körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az online töltött idő megfelelő védelem nélkül negatív hatással van az egészségükre és jólétükre. Ebben a szakmai cikkben a szerzők amellett érvelnek, hogy a gyermekek digitális technológiák használatát és a digitális környezetben való részvételét egészségük fontos meghatározó tényezőjeként kell elismerni, és hogy közegészségügyi megközelítésre van szükség a gyermekek digitális ártalmaktól való védelme érdekében. A más közegészségügyi kihívások kezelésére szolgáló, jól bevált megközelítések tanulságait felhasználva a szerzők összefoglalják a közegészségügyi beavatkozások három csoportját, amelyek segíthetnek késleltetni a médiahasználatot a nagyon fiatal korú gyermekek körében, csökkenteni a digitális médiahasználatot minden korú gyermekek körében, és enyhíteni a gyermekek digitális médiahasználatának káros következményeit.
A Sheffieldi Egyetem új jelentése szerint a digitális játékidő jótékony hatással lehet a gyermekek jólétére
A gyermekek játékideje közben használt videojátékok jótékony hatással lehetnek a gyermekek jóllétére, ha a szükségleteiket figyelembe véve tervezik őket – derült ki a Sheffieldi Egyetem, a LEGO Csoport és az UNICEF új tanulmányából.
A RITEC (Responsible Innovation with Technology and Ethics for Children) projekt célja a gyermekek jóllétének megértése volt a digitális korszakban, és annak feltárása, hogy a jövőbeni digitális játékokat és digitális játékélményeket (DPE) hogyan lehet a bizonyítékokkal összhangban úgy megtervezni, hogy azok támogassák a gyermekek pozitív jóllétét.
A Sheffieldi Egyetem új jelentése része annak a közzétett globális tanulmánynak, amelyet az UNICEF és a LEGO Csoport alapított, és amelyhez a világ egyetemeitől érkeztek hozzájárulások.
Tinik, képernyők és mentális egészség
A WHO új jelentése szerint egészségesebb online szokásokra van szükség a serdülők körében.
A WHO Európai Regionális Irodájának új adatai szerint a serdülők körében meredeken emelkedik a problémás közösségi médiahasználat, és a 2018-as 7%-ról 2022-re 11%-ra nőtt. Ez, valamint azok az eredmények, amelyek szerint a serdülők 12%-át fenyegeti a problémás játékveszély, sürgős aggodalomra ad okot a digitális technológia által a fiatalok mentális egészségére és jólétére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Ezek az eredmények a Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) tanulmányból származnak, amely 2022-ben 44 európai, közép-ázsiai és kanadai országban és régióban közel 280 000 11, 13 és 15 éves fiatal körében végzett felmérést.
Rétfalvi Flóra – Egyensúly a kütyük és a boldog gyermekkor között
A digitális korban a szülőknek és pedagógusoknak is új, eddig ismeretlen kihívásokkal kell szembenézniük a gyereknevelés során. A folyamatos technológiai fejlődés nyomása alatt pedig egyre több a nyitott kérdés, mint például, hogy hol van az egyensúly a digitális eszközök használatban, mi az, ami még támogatja és nem blokkolja a gyermekek fejlődését? Hogyan tudjuk a leghatékonyabban alkalmazni ezeket a technológiákat? Hogyan hat mindez a gyermekeink érzelmi fejlődésére? Hogyan tudjuk megvédeni őket a digitális világ veszélyeitől?
A fiatalokat arról is megkérdezték a szakemberek, hogy mi hiányzik a leginkább az életükből, erre azt a választ adták, hogy a valódi közösségek – ismertette beszédében Nagy-Vargha Zsófia. Hozzátette, egy másik kutatás azt az eredményt adta, hogy a Z-generációhoz tartozók a magányt jelölték meg az életüket leginkább zavaró tényezőnek.
Maradandó károkat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata
A gyermeknevelés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a gyerekek online világban való létezésével kapcsolatosak. Mikortól, milyen felületeken és mennyi időt engedjük a gyerekeinknek az okos eszközök használatát? Milyen szabályokat alkossunk és azokat hogyan tartsuk be, hiszen még mi magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogyan cselekszünk helyesen. Éppen ezért nagyon fontosak az olyan események, mint a hétvégén Budapesten első alkalommal megtartott Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás.
Kár tagadni, hogy a Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. Ma már az is tény, hogy a korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható.