A babafigyelő alkalmazások adatvédelmi és digitális szülőségi kérdéseiről
január 28, 2025
A kutatás a kisbabákkal kapcsolatos alkalmazások területén zajló új irányokat és kihívásokat vizsgálja. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a gyerekek adatainak digitalizálása már a születés előtt elkezdődik, ami problémás automatizált döntéshozatalhoz vezethet, mielőtt a gyerekek maguk is használni kezdenék a digitális környezetet. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi babás alkalmazások tervezése és használata nem veszi figyelembe a szülők adatvédelmi aggályait, és javasolják, hogy a jövőbeli kutatások többféle szülői nézőpontot integráljanak, beleértve a különböző családi struktúrákat és nemeket. Ugyanakkor felhívják a figyelmet az e-egészségügyi alkalmazások haszna és a kisgyermekek adatvédelmével és digitális lábnyomával kapcsolatos lehetséges ártalmak közötti feszültségre.
A The Lancet vezércikke a fiatalok mentális egészsége és a közösségi média kapcsolatáról
január 28, 2025
A The Lancet orvosi tudományos folyóirat októberi vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok mentális egészsége valóban sok aggodalomra ad okot világszerte. Az okostelefonokkal kapcsolatos aggodalmakat az az ellentmondás hívta életre, hogy noha a kamaszok agya számos neurobiológiai változáson megy keresztül, ezáltal képlékenyebb és sérülékenyebb, a digitális jelenlét azt várja el tőlük, hogy felnőttként kezeljék online identitásaikat és felelősségüket. A jelenlegi tudományos álláspont – a kutatások alapján – azonban az, hogy nem egyértelmű, hogy akár az okostelefon- akár a közösségimédia-használat önmagában káros hatással lenne a fiatalok mentális egészségére. A vezércikk számos egyéb jelenségre hívja fel a figyelmet: a szegénység, a klímaváltozás, a munakerőpiaci változások hatására. Éppen ezért fontos, hogy megértsük az okostelefonok pontos hatását a fiatalok mentális egészségére, de ez ne vonja el a figyelmet, számos, a területet érintő fontos kérdésről.
Kisgyermekek virtuális terekben
január 28, 2025
Az okoseszközök által nyújtott virtuális és kiterjesztett valóságok, mint a VR és AR hatása egyre inkább érvényesül a gyermekek és szüleik életében. A kutatás a 0-7 éves gyermekek VR-használati szokásait vizsgálja, és arra jut, hogy nem a teljes képernyőmentesség, hanem tudatos digitális nevelés meghatározó, kisgyermekkortól kezdve.
Tovább olvasom>>
A WHO jelentése a kamaszok digitális jelentéséről
január 28, 2025
Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) egy olyan, négyévente világszerte megismételt kutatás, amely kifejezetten ennek a korosztálynak az egészségével foglalkozik. A 2022-es kutatás alapján 2024 végén jelent meg a digitális viselkedésről szóló jelentés, amely magyarországi adatokat is tartalmaz. A jelentés a következő romló tenciákat mutatja be: növekszik a problémás közösségimédia-használat, egyere több fiatal tart folyamatosan online kapcsolatot a kortársaival, nő a problémás játékhasználat is. A jelentés ugyanakkor kiemeli a közösségimédia-használat pozitív oldalait is a korosztály körében.
Kik ülnek az iskolapadban? avagy mi mindent kell tudnia egy pedagógusnak a digitális bennszülöttekről
január 23, 2025
A generációkutatók szerint a generációkat közös tapasztalás és helyzetértékelés köti össze. Minden generációra más és más tulajdonságok, képességek jellemzőek. A most iskolába járó Z generáció, de különösen az Alfa generáció beleszületett a digitális világba, nem is tudja elképzelni, hogy milyen lehetett, amikor nem volt a zsebünkben okostelefon. A tanulmány a pedagógusoknak és a szülőknek próbál segíteni, hogy jobban megértsék „ezeket a mai fiatalokat”.
Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak
január 22, 2025
Jól van a gyerek, ha játszik? A Bűvösvölgy Médiaértésoktató Központ egy kiadvánnyal segíti a szülőket és a pedagógusokat, hogy felhívja a figyelmet az online játékokban rejlő kockázatokra. Foglalkoznak többek között az alábbi kérdésekkel: mi igaz a játékosokkal kapcsolatos előítéletekből? Miért jó egy sötét szobában játszani ahelyett, hogy találkoznának a jó levegőn? Hol kezdődik a problémás játékhasználat? Milyen veszélyeket rejt magában a videójátékozás?
Hogyan csökkentsd családod képernyőidejét? – 30+8 ötlet az offline gyermekkorhoz
január 20, 2025
Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett. A Bethesda Gyermekkórház szakembereinek vezetésével indított, képernyőidő-csökkentő program célja, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében, és abban, hogy aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.
A gyermekek digitális eszközhasználatának megítélése – KINCS kutatás 2024. július
január 10, 2025
A KINCS kutatásában egy ezer fős reprezentatív mintán többek között a gyermekek digitális eszközhasználatáról kérdezték a válaszadókat, a 18 éves és idősebb embereket hazánkban. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint mi az ideális életkor ahhoz, hogy egy gyermek először megismerkedjen a digitális eszközökkel, és hogy ez vajon mennyire van összhangban a valósággal. Megkérdezték a válaszadókat arról is, hogy gyermekeik használnak-e ilyen eszközöket a mindennapok során és ha igen, akkor milyen rendszerességgel. Továbbá kíváncsiak voltak arra is, hogy a válaszadók mennyire ismerik a gyermekeik által látogatott online tartalmakat, mennyire érzik veszélyesnek ezeket számukra, illetve, hogy használnak-e különböző digitális gyermekvédelmi szolgáltatásokat.
A digitalizácó hatásai a bölcsödében
január 10, 2025
Az AAP (American Academy of Pediatrics) ajánlása szerint 18 hónapos kor előtt egyáltalán nem kellene képernyőt néznie a gyermekeknek.
A 2-5 éves kor közötti gyermekek esetében pedig napi egy órában maximálták az elfogadható képernyőidőt. Mégis a valóságban minden kutatás és a hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szülők nem feltétlenül tartják be ezt az ajánlást. A hazaiés a nemzetközi kutatások szerint is úgy tűnik, már a legkisebbek közvetlen környezetében is sokszor a háttérben megy a televízió, vagy a szülők a jelenlétükben is felveszik a telefont, megválaszolják az emaileket, közösségi oldalakat néznek.
Már a csecsemő korú gyermekek családtagjainak esetében is szükség van a digitális szülőséggel kapcsolatos tudás átadására, hiszen a szülők számára nem egyértelmű, hogy 0-2 éves kor között semmiképpen sem ajánlott a képernyőhasználat és az sem, hogy maguk okozzák a későbbi káros beidegződéseket. Ezek a „hibák” azonban inkább a gyerekneveléssel kapcsolatos általános attitűdök, szokások, technikák fejlesztését igénylik, nem a digitális médiaműveltség fejlesztését. Ez utóbbi óvodás, kisiskolás kortól lesz szükséges – a szülők számára is.
Reprezentatív felmérés a másfél éves korosztály digitális médiahasználatáról
október 31, 2024
A hátrányos fejlődési következmények csökkentése érdekében a nemzetközi ajánlások (AAP, WHO) két éves kor alatt a digitális médiaeszközök használatának teljes mellőzését javasolják, ez ugyanakkor egyre kevesebb gyermekre jellemző. A tanulmány – Magyaroszágon első alkalommal – szociodemográfiai szempontból reprezentatív magyarországi mintán vizsgálja meg a kora gyermekkori (másfél éves kor) médiahasználat elterjedtségét és sajátosságait a Kohorsz ’18 keretében. A médiaeszköz használó gyermekek (a gyermekek döntő többsége) napi átlagos képernyőideje 99,6 perc volt, 37,5%-uk napi képernyőideje haladta meg az egy órát. A kutatás felhívja a figyelmet az ártalocsökkentő megközelítés és a szülők edukálása fontosságára.
Technoferencia: okoseszközök hatása a társas interakciókra
október 31, 2024
A technológia fejlődése nyomán az okoseszközök használata mára gyakorlatilag minden korosztály mindennapi életének részévé vált, és magával hozta az online kapcsolódás állandó lehetőségét. Aktív felhasználóként vagy passzív jelenlévőként is érintettek lehetünk abban, hogy az okoseszköz-használat gyakorta részét képezi társas érintkezéseinknek, nemritkán megzavarva a „jelenléti” interakciót. A tanulmányt a problémakört a társas kapcsolatok, a szülő-gyerek, gyerek-szülő viszony és a munka tekintetében is vizsgálja.
Az UNICEF Innocenti új kutatása, amely a Sheffieldi Egyetem, a New York-i Egyetem, a New York-i City University és a Queenslandi Műszaki Egyetem együttműködésében készült, a következő kérdést vizsgálja: hozzájárulhatnak-e a videojátékok a gyermekek jóllétéhez, és ha igen, hogyan? A kutatás a fiatalok véleményére és tapasztalataira épít, hat országban, több száz gyermek részvételével több hónapon át zajlott.A kutatás figyelemre méltó eredményre jutott: a digitális játékok valóban hozzájárulhatnak a gyermekek jóllétéhez. Lehetővé tehetik, hogy a gyerekek megtapasztalják az irányítás érzését, hogy szabadon dönthessenek, hogy megtapasztalják a sikerélményt. A digitális játékok támogathatják a gyermekeket az érzelmek megélésében és szabályozásában, és segíthetnek nekik abban, hogy érezzék a másokkal való kapcsolatok mélységét (a versengést és az együttműködést) és hogy miként kezeljék a társas kapcsolatokat a játékon belül.
Az Internet Matters „A gyermekek jólléte a digitális világban: Index Report 2024” című éves jelentése immár harmadik alkalommal jelent meg. A jóllét-kutatás az online világ gyermekekre és fiatalokra gyakorolt pozitív és negatív hatásaira egyaránt összpontosít. A 2024-es jelentés egyik legfontosabb eredménye, hogy a korábbi évekhez képest a szülők jobban aggódnak a képernyőidő, valamint ennek a családi életre, az egészségre és a figyelemre gyakorolt hatásai miatt.
